Kezdésnek egy új találat.
Post-rockot, mint stílust már nagyon régen hallgatok, otthoni lazításhoz, háttérzenének (is) remek. Mivel intrumentális, így még a szöveggel sem kell bajlódni, marad a hangszerek által megszólaltatott harmónia (vagy harmonikus disszonancia), a lüktetés, a lebegés, a dallamok nyugalma.

Mai versenyzőnk az Ending Satellites. A lemezborító külön szimpatikus, a "mi mind egy hajóban evezünk, hasonlóak vagyunk" utalás zseniális.

A választott szám klasszikus post-rock, viszont a 2:47-nél kezdődő zongoraszóló hibátlan! És valahonnan rém ismerős, tuti, hogy már találkoztam vele aláfestő zeneként egy videóban.